IMOLA község honlapja Vakok és Gyengénlátók számára

A falu lakossága a kezdetektől a század elejéig döntően a mezőgazdaságból élt, bár írásos emlékek bizonyítják, hogy a cserép- és téglaipar is jelen volt Imolán. A Leléte-völgyben egészen a közelmúltig felfedezhető volt a hajdani égetőkemencék nyomai, az agyagot pedig a falu közvetlen közeléből több helyről is bányászták.

Bár tervszerű erdőgazdálkodás nem folyt a területen, de a mai napig tartja magát az a megállapítás, hogy az imolaiak az erdőből éltek meg. A szerfák kitermelésén kívül foglalkoztak még cserhántással, faszénégetéssel, összegyűjtötték a gombát, a kökényt, a csipkét.

Változást az emberek életében a térségben megjelenő bányászat hozott. Megközelítőleg a századfordulóra tehető amikor a rudabányai vasércbányába, majd az első világháború előtti utolsó békeévekbe a kurityáni barnaszén bányába jártak dolgozni az emberek.

Az igazi áttörés azonban a második világháború után következett be. Ekkor már a bányászat olyan egzisztenciát biztosított a dolgozóinak, amit a háztájiban való gazdálkodás már nem kínált. A férfiak jelentős része Kurityánba, a Feketevölgyi Bányaüzembe, mások Kazincbarcikán a régi Borsodi Vegyi Kombinátba és a többi barcikai üzembe találtak munkát. Ez azzal járt, hogy az imolai földek megműveletlenek maradtak. A hetvenes évek elején a magánkézben maradt földek jelentős részét a lakosok önként adták állami tulajdonba. Ezek a földek részben a Bábolnai Állami Gazdaság Szendrői Gazdaságához, másrészt a Múcsonyi TSZ-hez kerültek. Mivel azonban alacsony aranykorona-értéket képviseltek és messze is voltak a központoktól, csak elenyésző részüket művelték meg. Az erdőket a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelte az államosítás után, és teszi ezt a mai napig annak a 450 ha-nak a kivételével, amit 1993-ban privatizáltak. Az iparosodás azonban nagy ívben elkerülte Imolát.

A helyi munkanélküliség megszüntetésének egyik legreálisabb formája az erdősítés vagy az állattartás lehet.
A faanyag elsődleges, de méginkább másodlagos feldolgozása (faragott fajátékok, használati tárgyak készítése, korlátelemek, karnisok gyártása és értékesítése).
Az erdő kincseinek (gomba, csipke, som, kökény, bodza), valamint egy telepített gyümölcsös termésének helyben történő feldolgozása.
A nem kevés értékes lakóház és gazdasági épület megóvásának lehetősége.
Kézművesház megvalósítása.
A falusi turizmus fellendítése:
- kerékpárút kiépítése Imola-Aggtelek-Jósvafő-Gömörszőlős között,
- kerékpár-kölcsönző megvalósítása,
- a túra-útvonalak felújítása Aggtelek, Jósvafő és Rudabánya irányába,
- korszerű, igényes turistaszállás kialakítása a parókián.

Mindezek az elgondolások csak megvalósítóra várnak, de biztos hogy elhivatott lokálpatrióták nélkül csupán külső segítségre számítva nem lesznek megvalósítva.