Református egyház
Református lelkész: Czinke Sándor, Aggtelek
Presbiter: Osváth Lajosné
Telefon: 48/354-057 48/354-057

A középkori egyházról nincsenek adatok, az újkorban a lakosság áttért a református hitre, amit ma is gyakorol. Imola első templomát 1631-ben építették, melyhez 1755-ben egy alacsony tornyot állítottak. E templomot 1785-ben elbontották, de a tornyot meghagyták
A toronyhoz Brojek Ignác csetneki építőmester tervei alapján késő barokk stílusban építették hozzá a mai templomot oly módon, hogy a torony a templom déli hosszanti falához került. A torony alsó része biztosítja a bejáratot is. 1856-ban tornyát 25 méterre magasították. A templomban 375 ülőhely van. A templom famennyezete festett kazettás. Kilenc sorban nyolc-nyolc kazetta van. A kazetták alapszíne valamikor égszínkék volt. Díszítése csúcsban végződő, oldalt benyomott sötétbordó szalaggal körülvett fehér mező, melyben kék stilizált növényi indák láthatók.
E medalionos díszítés mind a 72 mezőben azonos. A karzat és a padok mellvédjeit, a papi szék előrészét és háttámláját a "Bibliai képek"-nek nevezett cédrusfákból és tulipánból álló képek díszítik. Több helyen az 1786-os évszám olvasható, ez a festés évét jelzi. Az egész templomban a kékes szín uralkodik. A festőasztalos nevét nem ismerjük.

Két karzata van. Elnevezése eltér a Sajó-völgyben használt elnevezéstől. Itt a nők ülőhelye fölötti karzat a legénykar. Ide azok a legények ülhettek, akik már választottak maguknak párt. A férfiak fölötti karzatot leánynéző karnak nevezték. Itt azok a legények ültek, akik házasodni akartak és a más faluból érkezett vendéglegények, hogy láthassák a falu leányait. A padok használatát egy 1786-ban hozott egyháztanácsi egyezség írja elő, s azt többségében ma is megtartják. A nyugati oldal a nőké, a keleti pedig a férfiaké. Külön padsor járt a Ragályi, az Osváth és a Lenkey családoknak. A szószékkel szembeni pad a lelkész családjáé.Az Egyházközség jelentős anyagi támogatásában részesült a svájci zofingeni református gyülekezet jóindulatából (a templom felújítása, a parókia vízbevezetése), melyért köszönet jár elsősorban néhai Páter Balázsnak, aki Imola szülötteként szervezte az adománygyűjtést. Imolán istentisztelet vasárnap 13 órától van, melyet az aggteleki tiszteletes úr tart.

A községben jócskán fellelhető a hagyományos népi építészet jó néhány emléke, melyek képet rajzolnak a századforduló Imolájáról. A falu építészetét az 1998-ban Imolán táborozó diákok (budapesti Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskola) mérték fel a legrészletesebben, Oklutay Miklós tanár úr vezetésével, melynek elkészült anyaga egy állandó kiállítás keretén belül megtekinthető a parókián. A parókia épülete megközelítőleg egyidős lehet az iskolával, tehát az 1800-as évek második felében épülhetett. Igazából a falu tiszta nemesi voltából következett az is, hogy az építészetben nem inkább a stílusokban és a technológiákban volt a különbség, hanem pusztán a lakóterület nagyságában, és az épületen belüli helyiségek számában (csűrök, gazdasági épületek méretei). Szinte minden házon fellelhető az imolai hagyományos építészet legjellemzőbb jegye, az imolai cserép.A gerendavázas építkezési stílus jó néhány parasztházban ma is fellelhető, és képet lehet alkotni az akkori módosabb (Kossuth Lajos u. 8. és a 20. sz. házak) és kevésbé tehetős lakosság (Kossuth Lajos utca az 1. 2. 13. 15. 25. és a Rákóczi Ferenc utca 2. sz. házak) építészeti sajátosságai közötti különbségekről. Képet kaphatunk a jövő hagyománytisztelő továbblépési lehetőségeiről, és a múlt megőrzésének alternatíváiról.