Gazdaságtörténet

A falu lakossága a kezdetektől a század elejéig döntően a mezőgazdaságból élt, bár írásos emlékek bizonyítják, hogy a cserép- és téglaipar is jelen volt Imolán. A Leléte-völgyben egészen a közelmúltig felfedezhető volt a hajdani égetőkemencék nyomai, az agyagot pedig a falu közvetlen közeléből több helyről is bányászták.

Bár tervszerű erdőgazdálkodás nem folyt a területen, de a mai napig tartja magát az a megállapítás, hogy az imolaiak az erdőből éltek meg. A szerfák kitermelésén kívül foglalkoztak még cserhántással, faszénégetéssel, összegyűjtötték a gombát, a kökényt, a csipkét.

Változást az emberek életében a térségben megjelenő bányászat hozott. Megközelítőleg a századfordulóra tehető amikor a rudabányai vasércbányába, majd az első világháború előtti utolsó békeévekbe a kurityáni barnaszén bányába jártak dolgozni az emberek.

Az igazi áttörés azonban a második világháború után következett be. Ekkor már a bányászat olyan egzisztenciát biztosított a dolgozóinak, amit a háztájiban való gazdálkodás már nem kínált. A férfiak jelentős része Kurityánba, a Feketevölgyi Bányaüzembe, mások Kazincbarcikán a régi Borsodi Vegyi Kombinátba és a többi barcikai üzembe találtak munkát. Ez azzal járt, hogy az imolai földek megműveletlenek maradtak. A hetvenes évek elején a magánkézben maradt földek jelentős részét a lakosok önként adták állami tulajdonba. Ezek a földek részben a Bábolnai Állami Gazdaság Szendrői Gazdaságához, másrészt a Múcsonyi TSZ-hez kerültek. Mivel azonban alacsony aranykorona-értéket képviseltek és messze is voltak a központoktól, csak elenyésző részüket művelték meg. Az erdőket a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelte az államosítás után, és teszi ezt a mai napig annak a 450 ha-nak a kivételével, amit 1993-ban privatizáltak. Az iparosodás azonban nagy ívben elkerülte Imolát.

A gazdasági fejlődés lehetőségei

• A helyi munkanélküliség megszüntetésének egyik legreálisabb formája az erdősítés vagy az állattartás lehet.
• A faanyag elsődleges, de méginkább másodlagos feldolgozása (faragott fajátékok, használati tárgyak készítése, korlátelemek, karnisok gyártása és értékesítése).
• Az erdő kincseinek (gomba, csipke, som, kökény, bodza), valamint egy telepített gyümölcsös termésének helyben történő feldolgozása.
• A nem kevés értékes lakóház és gazdasági épület megóvásának lehetősége.
• Kézművesház megvalósítása.
• A falusi turizmus fellendítése:
  • kerékpárút kiépítése Imola-Aggtelek-Jósvafő-Gömörszőlős között,
  • kerékpár-kölcsönző megvalósítása,
  • a túra-útvonalak felújítása Aggtelek, Jósvafő és Rudabánya irányába,
  • korszerű, igényes turistaszállás kialakítása a parókián.

Mindezek az elgondolások csak megvalósítóra várnak, de biztos hogy elhivatott lokálpatrióták nélkül csupán külső segítségre számítva nem lesznek megvalósítva.