Látnivalók

Református egyház Református lelkész: Czinke Sándor, Aggtelek Presbiter: Osváth Lajosné Telefon: 48/354-057 A középkori egyházról nincsenek adatok, az újkorban a lakosság áttért a református hitre, amit ma is gyakorol. Imola első templomát 1631-ben építették, melyhez 1755-ben egy alacsony tornyot állítottak. E templomot 1785-ben elbontották, de a tornyot meghagyták. A toronyhoz Brojek Ignác csetneki építőmester tervei alapján késő barokk stílusban építették hozzá a mai templomot oly módon, hogy a torony a templom déli hosszanti falához került. A torony alsó része biztosítja a bejáratot is. 1856-ban tornyát 25 méterre magasították. A templomban 375 ülőhely van. A templom famennyezete festett kazettás. Kilenc sorban nyolc-nyolc kazetta van. A kazetták alapszíne valamikor égszínkék volt. Díszítése csúcsban végződő, oldalt benyomott sötétbordó szalaggal körülvett fehér mező, melyben kék stilizált növényi indák láthatók. E medalionos díszítés mind a 72 mezőben azonos. A karzat és a padok mellvédjeit, a papi szék előrészét és háttámláját a "Bibliai képek"-nek nevezett cédrusfákból és tulipánból álló képek díszítik. Több helyen az 1786-os évszám olvasható, ez a festés évét jelzi. Az egész templomban a kékes szín uralkodik. A festőasztalos nevét nem ismerjük. Két karzata van. Elnevezése eltér a Sajó-völgyben használt elnevezéstől. Itt a nők ülőhelye fölötti karzat a legénykar. Ide azok a legények ülhettek, akik már választottak maguknak párt. A férfiak fölötti karzatot leánynéző karnak nevezték. Itt azok a legények ültek, akik házasodni akartak és a más faluból érkezett vendéglegények, hogy láthassák a falu leányait. A padok használatát egy 1786-ban hozott egyháztanácsi egyezség írja elő, s azt többségében ma is megtartják. A nyugati oldal a nőké, a keleti pedig a férfiaké. Külön padsor járt a Ragályi, az Osváth és a Lenkey családoknak. A szószékkel szembeni pad a lelkész családjáé. Az Egyházközség jelentős anyagi támogatásában részesült a svájci zofingeni református gyülekezet jóindulatából (a templom felújítása, a parókia vízbevezetése), melyért köszönet jár elsősorban néhai Páter Balázsnak, aki Imola szülötteként szervezte az adománygyűjtést. Imolán istentisztelet vasárnap 13 órától van, melyet az aggteleki tiszteletes úr tart. Télen az istentiszteletet a parókában, az erre kialakított helyiségben tartják,           Helyi építészet

A községben jócskán fellelhető a hagyományos népi építészet jó néhány emléke, melyek képet rajzolnak a századforduló Imolájáról. A falu építészetét az 1998-ban Imolán táborozó diákok (budapesti Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskola) mérték fel a legrészletesebben, Oklutay Miklós tanár úr vezetésével, melynek elkészült anyaga egy állandó kiállítás keretén belül megtekinthető a parókián. A parókia épülete megközelítőleg egyidős lehet az iskolával, tehát az 1800-as évek második felében épülhetett. Igazából a falu tiszta nemesi voltából következett az is, hogy az építészetben nem inkább a stílusokban és a technológiákban volt a különbség, hanem pusztán a lakóterület nagyságában, és az épületen belüli helyiségek számában (csűrök, gazdasági épületek méretei). Szinte minden házon fellelhető az imolai hagyományos építészet legjellemzőbb jegye, az imolai cserép. A gerendavázas építkezési stílus jó néhány parasztházban ma is fellelhető, és képet lehet alkotni az akkori módosabb (Kossuth Lajos u. 8. és a 20. sz. házak) és kevésbé tehetős lakosság (Kossuth Lajos utca az 1. 2. 13. 15. 25. és a Rákóczi Ferenc utca 2. sz. házak) építészeti sajátosságai közötti különbségekről. Képet kaphatunk a jövő hagyománytisztelő továbblépési lehetőségeiről, és a múlt megőrzésének alternatíváiról.