Helyi építészet
A községben jócskán fellelhető a hagyományos népi építészet jó néhány emléke, melyek képet rajzolnak a századforduló Imolájáról. A falu építészetét az 1998-ban Imolán táborozó diákok (budapesti Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskola) mérték fel a legrészletesebben, Oklutay Miklós tanár úr vezetésével, melynek elkészült anyaga egy állandó kiállítás keretén belül megtekinthető a parókián.
A parókia épülete megközelítőleg egyidős lehet az iskolával, tehát az 1800-as évek második felében épülhetett.

Igazából a falu tiszta nemesi voltából következett az is, hogy az építészetben nem inkább a stílusokban és a technológiákban volt a különbség, hanem pusztán a lakóterület nagyságában, és az épületen belüli helyiségek számában (csűrök, gazdasági épületek méretei).

Szinte minden házon fellelhető az imolai hagyományos építészet legjellemzőbb jegye, az imolai cserép.

A gerendavázas építkezési stílus jó néhány parasztházban ma is fellelhető, és képet lehet alkotni az akkori módosabb (Kossuth Lajos u. 8. és a 20. sz. házak) és kevésbé tehetős lakosság (Kossuth Lajos utca az 1. 2. 13. 15. 25. és a Rákóczi Ferenc utca 2. sz. házak) építészeti sajátosságai közötti különbségekről.

Képet kaphatunk a jövő hagyománytisztelő továbblépési lehetőségeiről, és a múlt megőrzésének alternatíváiról.

 

  A FALU

 

 

 

 

Névtelen
Református templom

 

mintha minden út a templomhoz vezetne…